Filharmonikusok logó
Koncertek
Stephanus 3.
2026-02-07 18:00
Müpa

A Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekarának hangversenye

10 éve a Müpában, (10 év legsikeresebb remekművei)

 

Camille Saint-Saens: Sámson és Delila – Bacchanale op.47.

Jean Sibelius: Impromptu op. 5. (Makovecz Pál átirata)

Liszt Ferenc: Hunok csatája (Makovecz Pál és Szalay András átirata)

Johan de Meij: A Szent Márk tér visszhangjai

Ránki György: Varázsital szvit

Johan de Meij: Extreme makeover

Vezényel: Makovecz Pál

 

A 19. század zongoravirtuóz-zeneszerzője, Liszt Ferenc új esztétikai ideált teremtett kortársai s utódai számára szimfonikus költeményeivel. Egytételes nagyzenekari művei partitúráiba előszót mellékelt – mintegy programként –, hogy tudatosítsa hallgatóiban, milyen társművészeti alkotás ihlette zenéjét, mit is akart kifejezni a zeneszerző. Bár a koncertünkön felcsendülő művek más-más korszakokban keletkeztek, mégis közös vonásuk, hogy zenén túli inspriációból születtek, ha úgy tetszik, programot rejtenek.

Hunok csatáját Attila pogány hun seregének és a keresztény római-gót hadak összecsapásának hatalmas történelmi freskója ihlette. A véres csatában harcoló hunokat magyaros ritmusok idézik meg, melyek a felfokozott harc hangjai közé beszűrődő gregorián dallamtól kezdve veszítenek erejükből, míg a keresztények motívuma egyre fényesebben cseng, végül fanfártémaként dicsőségesen zárja a művet. Saint-Saëns hasonlóan erőteljes zenei eszközökkel él történelmi operájának, a Sámson és Delilának csúcsontján: a filiszteusok templomának lerombolása előtti bacchanalia zenéje érzékien jeleníti meg a keleties hangzású erotikus táncot, gazdag ütőhangszeres és fúvós apparátusával.

Johan de Meij, holland zeneszerző a reneszánsz mester, a velencei kétkórusos technika atyja, Giovanni Gabrieli előtt tiszteleg, töredékesen felidézve 1585-ös Canzon septimi toni című művét és egyben megjelenítve a templomi terek, sőt magának a Szent Márk térnek visszhangját.

Ránki Gyötgy A varázsital balettkomédiájának komponálásakor Emile Zola novelláját használta fel. A balettből készítette 1975-ben a koncerten elhangzó szvit változatot koncerttermi előadás céljából.

A koncert zárószáma a holland szerző egyik legismertebb és legkomplexebb műve, amely Csajkovszkij legendás vonósnégyese lassú tételének témájára épül. A feldolgozás valóban extrém. A grandiózus mű végéig a koncertfúvószenekarok hangzásvilágának teljes palettája megszólal.