Istvánosok 33. - Gál László: „Szeretettel gondolok vissza a tanáraimra”

A 70 éves Szent István Filharmonikusok jubileuma kapcsán elindított Istvánosok blogunk soron következő bejegyzésében Gál László Junior Prima díjas kürtművészt, a Berlini Filharmonikusok tagját kérdeztük iskolás éveiről.

Egyértelmű volt, hogy zenei pályán fogok elhelyezkedni, hiszen az egész családom zenész. Egyik nagyapám kürtös volt, a másik bőgős, és édesapám is kürtművész – gyerekkoromtól kezdve az volt a cél, hogy én is ezzel foglalkozzak. A Szent István Zeneiskolában először zongorázni tanultam, majd tizenegy éves koromtól Maruzsa Tibor tanár úrtól kürtön játszani, aki édesapám kollégája volt. Már akkor láttam, hogy milyen szuper közösség van itt, és alig vártam, hogy konzis lehessek én is.

Zeneiskolás koromban a kis szimfonikus zenekarban játszottam, Horváth Gábor vezénylésével. Záborszky József rendszeresen bejött, és leült a brácsaszólam mögé, instrukciókat adott. Eleinte megszeppentünk ettől, de annyira kedves volt és segítőkész, hogy mindenki hamar feloldódott. Nagyon fontos, hogy nemcsak a professzionális zenészeket indította útjára ez az intézmény, hanem sok olyan embert is a zene szeretetére nevelt, akik egészen más, civil pályán folytatták tovább az életútjukat.

Berlinbe az érettségi után kerültem, a főiskolát már ott végeztem. Amikor felvételiztem, akkor teljesen meg voltak lepődve, hogy milyen jól ment az összhangzattan, a szolfézs, sőt, a zongora is. Aztán legyintettek, hogy, „ja, magyar”. Merthogy itt olyan magas szintű volt a képzés minden tantárgyból, hogy a kinti felvételi már nem igazán okozott gondot. Alapvetően az, hogy már hétéves koromban elkezdtem zongorázni, nagyon sokat segített a későbbiekben a kottaolvasásban, de a konzis felvételin is.

A Szent Istvánban nagyon sok jó tanárom volt, akikre szeretettel gondolok vissza.

Sokat segítettek, példát mutattak nekünk. Nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. És ez rendkívül fontos volt, hiszen nekem is voltak megingásaim a konziban, néha nem úgy ment a zenélés, ahogy kellett volna. Ami a tanítást illeti, most kezdek kurzusokat tartani, így a tanítással ismerkedni egyáltalán – egyelőre a zenekari munka a legfontosabb, de amennyire belefér, szívesen csinálom. Igyekszem hazahozni mindazt a tudást, amit megszereztem.

https://www.youtube.com/SztIF/Istvanosok