A Szent István Filharmonikusok Gaudeamus sorozatában szerepel az a két zeneakadémiai koncert, amelyet május 10-én és június 8-án hallhat a közönség: előbbinek Tomasz Máté, utóbbinak Vedres Péter és Horváth Péter lesznek a szólistái. Velük és Záborszky Kálmánnal beszélgettünk mesterekről, művekről és a következő évadról.

– A Záborszky Kálmánnal készült interjúkból mindig süt a szerénység, de most mintha valami más is érzékelhető lenne: talán büszkeség?

– Záborszky Kálmán: Töredelmesen bevallom, valóban büszkeséggel tölt el, hogy velük – akik mára a hangszereik mesterei – együtt adhatunk interjút, hiszen ők olyanok nekünk, mintha a gyermekeink lennének. Mindhárom szólista a saját, Istvános nevelésünk. Tomasz Máté kiemelkedő adottságát már önmagában bizonyítja az is, hogy Perényi Miklós fantáziát látott benne a Zeneakadémián. Horváth Péter tizennégy évesen került be a zenekarba, Devich Gábor tanítványa, és egy pillanatra sem hagyta el az Istvánt, idén húszéves jubileumát ünnepli annak, hogy klarinét szólamvezető. Vedres Pétert a legendás Keszler György fedezte fel – így lett Istvános, a bécsi Zeneakadémiára pedig Stephan Turnovsky vette fel. Adottsága szerint kifejezetten szólista. A fiúk kifejezőképessége és tehetsége nem ismer határokat, számomra megtiszteltetés, hogy elfogadják a felkéréseimet.

– Tomasz Máté 2018-ban Junior Prima díjat vett át, és mindössze három év közös munka után tavaly ön kaphatta meg a zenekar szavazatai alapján az „Év zenekari művésze” címet az NFZ-nél. Most viszont egy időre kilép a sorból, és szólistaként tér vissza a Szent István Filharmonikusokhoz.

– Tomasz Máté: A mostani koncert kapcsán szabad kezet kaptam Záborszky Kálmántól, így az én ötletem volt, hogy Dvořák H-moll gordonkaversenyét adjuk elő, amit az igazgató úr el is fogadott. Ez a mű minden csellista álma és egyben nagy próbatétele, nagyzenekarral most először fogom előadni. Emlékszem, amikor gyerek voltam, Záborszky Józsi bácsi még hajlott kora ellenére is minden nap bejárt az intézménybe. Ott ült a próbákon, figyelt bennünket. Később a Zeneakadémián Perényi Miklós nem csupán a tanárom, hanem valóban a mesterem volt. Tőle nem feltétlenül módszertant, hanem szemléletet lehetett átvenni: már abból, ahogy a hangszerhez nyúlt. Az a mélyről jövő hitelesség, ami őt jellemzi, nekem a mai napig nagyon sokat jelent.

– Horváth Péter klarinétművészt Záborszky Kálmán már hatodik alkalommal bízza meg szólista szereppel.

– Horváth Péter: Ezért nem tudok eléggé hálás lenni. Mindig nagy kihívás szólistaként kiállni a zenekar elé, de egyben a teljes egyéni zenei önkifejezés lehetősége is.

– A második koncerten hangzik el Richard Strauss Duett Concertino klarinétra és fagottra című műve.

– HP–VP: Mindkettőnk számára bakancslistás darab.

– HP: Még sohasem játszottam, generációkon átívelő, 20. századi mű, mint egy „pre-Mozart”. Az alaptörténetben, amelyet Strauss egy leveléből ismerünk, mintha A Szépség és a Szörnyeteg elevenedne meg: a klarinét kezdi a darabot, sétál a tavaszi térben és gyönyörködik a természetben, aztán belép a fagott – mint szörnyeteg –, de magára marad. Így az idillikus rész lezárul, teljesen megváltozik minden, mert attól kezdve, mint egy képzeletbeli szerelmespár próbálnak egymáshoz közeledni a hangszerek. A fagott fűti a klarinétot, majd egyre jobban összesimulnak, és a csodálatos utolsó tételben már a teljes harmónia uralja a koncerttermet: az ellentétek megtalálják egymásban az igazit és tökéletes szimbiózisban fejezik be a remekművet.

– VP: Az előadás komoly felkészültséget igényel tőlünk, mert a mű technikailag igen nehéz. Péterrel külön is próbálunk lelkesen, de lazán, méltó alázattal a darab iránt. A legnagyobb kihívás számomra a tolmácsolásban az, hogy a táncosság a hallgató felé szárnyra kapjon.

– Ha Vedres Péter találkozna egy pillanatra első mesterével, Keszler Györggyel ég és föld között, mit mondana neki?

– VP: A következetessége és az embersége, az empátiája tette egyedülállóvá és utánozhatatlanná a tanári kvalitásait, hálás vagyok, hogy a növendéke lehettem. Hatására elgondolkodtam, hogy a későbbiekben a zenekari hivatás mellett – tanárként – továbbadjam azokat az impulzusokat, amiket tőle kaptam. Mindkét koncertet Baráti Kristóf vezényli.

– Mennyire könnyíti meg a dolgukat, hogy egy világhírű hangszeres művész áll a pulpituson?

– TM: Nagyszerű muzsikus, még nem dolgoztunk ebben a felállásban. Gyakran előfordul, hogy ha egy hangszeres művész vezényel, másképpen látja a kíséretet, gördülékenyebb lehet vele a zenei párbeszéd.

– ZK: Baráti Kristófot rendszeresen kérem fel, a következő évadban is két koncerten vezényli a zenekart. De nem csupán őt. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel – ami a januári Medveczky dirigálta produkciónkat övezte – újra koncertezünk nyáron, hiszen Ádám a zenekarépítésben is óriási segítségemre van, csak Ferencsiknél lehetett látni olyan attitűdöket, amiket nála. Július elsején a Zeneakadémián műsoron Beethoven VII. szimfóniája, Kodály Marosszéki táncok című műve, valamint Kodály Le Prelude-je. A program eredetileg nem szerepelt a koncertnaptárunkban, de a közkívánatnak boldogan teszünk eleget!

– A 2026/27-es évadból is kiemelne néhány gyöngyszemet?

– ZK: Október 3-án a Müpában – többek között – egy újabb “közkívánatra” darabbal jelentkezünk, J. Strauss: A Szép kék Dunánál című örökzöldjének tavalyi ősbemutatója hatalmas siker volt! Személyesen nagyon várom november 7-én a Vigadóban az Őszi-Téli bérletünk második koncertjét, Mendelssohn: E-moll hegedűversenyét Vavrinecz András adja elő. November 28-án ugyancsak a Müpában, Kovács János karmester vezetésével szólalnak meg Rachmaninov remekművei, köztük a II. zongoraverseny Pellet Sebestyén előadásában. A Zeneakadémián Bruch: E-moll kettősverseny hegedűre és brácsára Kerényi Réka, Zárbok Zita tolmácsolásában január 17-én, majd 30-án ugyanott, ismét ősbemutató: kedves felfedezettem: Persányi Zsófia saját Zongoraversenyét adja elő. Daniel Jinga, a Bukaresti Nemzeti Opera Főigazgatója dirigálja a Szent István Filharmonikusokat április 4-én, és visszavárjuk Kelemen Gáspárt Bartók Béla 1938-ban írt Hegedűversenyével, az est karmestere Kelemen Barnabás. 2027. május 23-án újabb két ősbemutató: Dubrovay László: Laudate tárogatóra és vonósokra; valamint Concerto fagottra és vonósokra. Idén a 15 éves Felfedezőúton-sorozatunk jubilált, 2027-ben a 30 éve futó Pastorale-sorozatunk jubileumát szeretnénk ünnepi programokkal emlékezetessé tenni együttműködő partnereink közreműködésével.